SZÍN-JÁTÉK PROGRAM: Alternatív pedagógiai módszerek az érzelmi nevelés, színházi nevelés terén, az élményközpontú tanítás segítése céljából.

A program az alábbi kompetenciákat fejleszti:

• anyanyelven folytatott kommunikáció,
• szociális kompetenciák,
• kezdeményező- és vállalkozókészség,
• kulturális tudatosság és kifejezőkészség

A program számos eleme valósul meg a projektben:

SZÍN-JÁTÉK PROGRAM      DOBOZ-SZÍNHÁZ       

A kellő időben elkezdett esztétikai nevelés egyik legkiválóbb terepe a színházművészet. A kisebb létszámú közönséget befogadó produkciók nem jutnak el a vidéki közönséghez, holott az intimebb térben zajló előadások fontosabbak, mint a látványprodukciók. Az emberi test és az azon keresztül megnyilatkozó érzelmi reakciók csak közvetlenebb színházi formában mutatkoznak meg igazán.

A kialakított „színházi dobozban” helyet foglaló gyerekek kézzelfogható közelségbe kerülnek a játszókkal és a térrel, ezáltal a színházi élmény túlmegy a puszta nézői magatartás felvételén, valódi tapasztalattá emeli azokat a küzdelmeket, melyet az előadásban szereplő karakterek megélnek.

A módszer előnye, hogy a doboz bárhol felépíthető, iskolákba is eljuthat, és a hétköznapokból „elemelve” a nézőket, valódi színházi élményt nyújt.

Az előadás címe: Salinger: Zabhegyező

A maga köré önálló mítoszt teremtő mű ma is része annak a köztudatnak, amely az alkotást az irodalom határain túl is képes megragadni (köszönhetően többek között Lennon gyilkosához való kötődésének vagy Mel Gibson közönségfilmjének, az Összeesküvés elméletnek), arról nem is beszélve, hogy a világtól való elidegenedés érzése a mindenkori kamasz társadalom abszolút életérzése.

Ami Salinger esetében a társadalom, az ma éppen ennek a magasabb emberi szinten való összetartozásnak a hiánya, vagyis az egyén önmagába zártsága, állandó interpretáció-kényszere (a posztindusztriális világban mindent magáévá, saját világához tartozóvá kell avanzsálnia). Ez az életérzés sokban köthető Salinger borongós, szürke-havas, magányos világához.

A Zabhegyezővel a világ élhetőségét szeretné a társulat megmutatni, amely egyben azt is jelenti, hogy vissza kell találni az ember-ember kommunikációhoz, amit e mű esetében a testvér iránt érzett odaadás és szeretet jelképez.

Feldolgozásukban korunk fogyasztói társadalmának relikviái aktualizálják a művet, zenei világa mai együttesek munkáiból és a 60-as évek Amerikáját idéző zenékből táplálkozik. A játékmód arra a dialogikus viszonyra épít, ami a műben a személyes beszédmódnak köszönhetően a szöveg és az olvasó között is dialogikus viszonyt indukál. Ennek köszönhetően (a nézőnek közvetlen módon elbeszélt eseménysorra gondolunk) kialakítható egy baráti, sőt, lelki-társi viszony, mely által a kevés létszámú közönség minden tagja személyesen megszólítottnak érezheti magát (ellentétben azzal, amikor saját identitását elrejtve, a tömeg arc nélküli tagjaként definiálja magát a színházban).

A program megvalósítója: Teleszterion Színházi Műhely, Kulturális Egyesület

Kinek ajánljuk? középiskolás diákoknak

Résztvevők száma: alkalmanként max. 50 fő, lehet különböző életkorú diákcsoport is 

Helyszín: a középfokú oktatási intézmények

Időtartam, tanítási órák száma:

2011. január-február-márciusban összesen 50 foglalkozás, egy foglalkozás időtartama kb. 2 tanóra. A foglalkozások számát az intézmények tanulói létszáma alapján külön egyeztetjük.

Szakmai koordinátor: Baloghné Uracs Marianna

tudasszinter@jmkpapa.hu, 20/288-2191, 20/469-7744